Mi a csiszolószemcse keménysége?

A keménység azt mutatja meg, hogy egy csiszolóanyag mennyire ellenálló a kopásnak vagy deformációnak. Minél keményebb a csiszolószemcse, annál könnyebben csiszolható vele a keményebb anyag.

• A nagy keménységű csiszolóanyagok (pl. a cirkónium vagy a kerámia) kiválóan alkalmasak kemény fémek, például rozsdamentes acél vagy titán csiszolására, vágására.
• Az alacsonyabb keménységű csiszolóanyagokat gyakran használják puhább anyagokhoz, ahol kevésbé agresszív csiszolásra van szükség, például fa, műanyag vagy puhább fémek esetében.

Nem meglepő: A keményebb csiszolóanyag nem mindig jelent „jobbat”. Ha szuperkemény csiszolóanyagot használ puha anyagon, gyorsan eltömítheti a csiszolószerszámot...ami lassítja a folyamatot és végső soron pénzbe kerül.

Szívóssága

A szívósság azt méri, hogy a csiszolószemcse mennyire ellenálló a törésekkel vagy ütésekkel, erőhatásokkal szemben. A szívósság a szemcse azon képessége, hogy nagy erőhatásokat bír ki anélkül, hogy törést szenvedne.

• Nagy szívósság = tartós szemcsék, amelyek nagy nyomást és csiszolóerőt bírnak.
• Alacsony szívósság = olyan szemcsék, amelyek nyomás alatt könnyebben törhetnek, de néha pontosan erre van szükség (pl puhább anyagok csiszolásakor).

A szívósság kritikus fontosságú a komoly anyagleválasztáshoz. Ha agresszív csiszolást végez, a szívós szemcse tovább tart és állandó teljesítményt nyújt.

Letöredezési képesség¹?

¹ Itt szinonimaként lehet használni a kopási-, leválási-, lemorzsolódási képességet. Azaz azon tulajdonságot, képességet vagyis hajlandóságot, ahogyan a csiszolószemcse töredezik el és válik le.

Ez azt jelenti, hogy a csiszolószemcse milyen könnyen törik el és válnak szabaddá az új, éles szélek. Ez az önélező hatás biztosítja a csiszolóanyag hatékony vágását munka közben.

• A nagy leválási képességű csiszolóanyagok (mint például a kerámia) gyorsabban morzsolódnak le, de folyamatosan új vágási pontokat hoznak létre – tökéletesek precíziós munkákhoz vagy hőérzékeny anyagok “hidegebb” (azaz nem termelődik annyi hő) csiszolásához.
• A kis lemorzsolódási képességű csiszolóanyagok hosszabb ideig épek maradnak, ami ideális lehet keményfémek durva csiszolásához, ahol állandó nyomásra van szükség a szemcseméret túl gyors elvesztésének elkerülése érdekében.
   

Hogyan függnek össze ezek a tulajdonságok

A megfelelő csiszolóanyag kiválasztása a keménység , a szívósság és a lemorzsolódási képesség egyensúlyáról szól az adott anyaghoz és alkalmazáshoz.
 

Magyarázat a táblázathoz:

• Az “Alacsony”, “Közepes” vagy “Magas” az adott alkalkamzás esetén a csiszolószemcse adott tulajdonsága iránt támasztott követelmény szintjét jelöli. Pl. a fa csiszolásánal nem számottevő a csiszolószemcse szívóssága, de annál inkább követelmény a szemcse leválási, lemorzsolódási képessége

Legelterjedtebb csiszolószemcsék

• Alumínium-oxid – Általános elnevezés a normál korund, vagy egyszerűen csak korund. Sokoldalúan ötvözi a jó keménységet, a közepes szívósságot és a magas leváló képességet. Kiváló és gazdaságos, univerzális csiszolóanyag általános célú csiszoláshoz és simításhoz, fa és különféle fémek felületén. Lemorzsolódási jellege folyamatosan új vágóéleket szabadít fel az állandó, megbízható teljesítmény érdekében.

• Cirkónium-alumínium-oxid – Nevezik még cirkon-korundnak is (vagy csak cirkon). Kivételes tartósságáról és nagy szívósságáról ismert, amely lehetővé teszi, hogy extrém nyomás és nagy csiszolóerő alatt is éles maradjon. Kiválóan alkalmas agresszív, nagy terhelőerőt igénylő munkákhoz, mint például a sok anyagleválasztás és a hegesztési varratok csiszolása, különösen acél és rozsdamentes acél esetén. A szívós szemcseszerkezet hosszú élettartamot biztosít igényes alkalmazásokban.

• Szilícium-karbid – Rendkívül nagy keménység (9,5 a Mohs-skálán), nagy letöredezés képességű (önélező), de törékeny és kevésbé tartós. Ideális üveg, kerámia, kő és színesfémek, például alumínium, réz és sárgaréz csiszolásához. Kiváló nedves csiszolási alkalmazásokhoz.

• Kerámia alumínium-oxid – Az ezt alkamazó csiszóanyagokat "kerámia szemcsés" megnevezéssel is illetik. Rendkívül nagy keménység és kivételes szívósság, precízen szabályozott lemorzsolódással az optimális önélezés érdekében. Prémium választás a maximális teljesítményt és szerszám élettartamot igénylő alkalmazásokhoz. Kiválóan alkalmas nagy vágósebességű csiszolásra valamint edzett acélok és szuperötvözetek precíziós megmunkálására.
   

GYIK

K: Mi a különbség a keménység, a szívósság és a letöredezés-képesség között?
A keménység azt méri, hogy egy szemcse mennyire ellenálló a kopással és deformációval szemben, a szívósság a törésállóságát méri erőhatás alatt, a lemorzsolódási képesség pedig azt írja le, hogy a szemcse milyen könnyen törik el és új, éles széleket szabadít fel.

K: Mit jelent a csiszolószemcsék lemorzsolódási képességének a mértéke?
A letöredezési lépesség a csiszolószemcsék azon hajlama, hogy használat közben letöredezzenek, ami új vágási pontokat eredményez. A nagy morzsalékonyság gyorsabb letöredezést, de állandóbb élességet jelent; az alacsony lemorzsolódási hajlam azt jelenti, hogy a szemcsék tovább tartanak (egyben maradnak), de idővel kevésbé agresszívan vághatnak (az egyben maradt szemcsén az élek idővel elkopnak). 

K: Mi az abrazív anyag keménysége?
A csiszolóanyag keménysége a szemcse fizikai behatásoknak vagy az élek elkopásával szembeni ellenálló képességét jelzi. A keményebb csiszolóanyagok keményebb anyagokat is képesek vágni, de puhább anyagokon eltömődhetnek.

K: Használhatok nagyon kemény csiszolóanyagot puha anyagon, például alumíniumon?
Általában nem ajánlott. A rendkívül kemény csiszolóanyagok gyorsan eltömődhetnek, ha puha fémeken, például alumíniumon használják. Jobb választás egy kevésbé kemény, nagy letöredezési lépességgel rendelkező csiszolóanyag, amely az eltömődés előtt leveti az életlen éleket.

K: Miért éleződnek egyes csiszolóanyagok önmaguktól, míg mások nem?
Az önélezés a nagy lemorzsolódási hajlamú csiszolóanyagoknál azért következik be, mert a szemcsék eltörnek és új vágási pontokat tárnak fel. A kevésbé letörési hajlamú csiszolóanyagok hosszabb ideig megőrzik alakjukat és nem frissítik olyan gyakran az éleiket.

K: Mi a legjobb csiszolóanyag alumíniumhoz és színesfémekhez?
Használjon eltönődés megakadályozására tervezett csiszolóanyagokat, például sztearát bevonatú alumínium-oxidot vagy akár SiC alapú termékeket.

K: Milyen csiszolóanyagot használjak rozsdamentes acélhoz?
A cirkónium-alumínium-oxid és a kerámia-alumínium-oxid a legjobb választás nagy keménységük, szívósságuk és tartósságuk miatt nagy csiszolási nyomás alatt is.