Többnyire nagyobb méretű, gépi polírozáshoz alkalmazott polírozókorongok, asztali vagy állványos polírozógépeken használva.
Minden változat, a spirálisan varrott vagy a koncentrikusan, a polírozási és fényesítési folyamat különböző szakaszaiban használható. Kerek pamutrétegekből állnak, középső furattal, ezáltal különböző polírozógépekhez és szerszámokhoz rögzíthető, az egyik leggyakrabban használt polírozóeszközök.
Egyenletesen elosztott varrással rendelkeznek, amelyek a pamut rétegeket a korong közepétől kiindulva varrják össze spirálvonalban. Ezáltal ezek a polírozókorongok sokkal sűrűbbek és erősebb polírozásra képesek, valamint lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon a polírozandó felületre. Ezeknek a korongoknak a fokozott merevsége miatt a polírozás korai és középső szakaszában a legalkalmasabbak, előpolírásra és általános polírozásra.
Ahogy a neve is mondja, koncentrikus körökben van a varrás. Az öltéstávolságok lehetővé teszik, hogy a szövet rétegei közelebb legyenek egymáshoz és meggátolják a polírozókorong szétterülését, amikor erősen a munkadarabra nyomják. Ennek eredményeként a több (szorosabb) öltéssor növeli a csiszolóanyag csiszolási hatását azáltal, hogy agresszívebben kényszeríti a csiszolóanyagokat a felületre. A varrástávolság tehát meghatározza a korong keménységét, tehát ennek a paraméternek a változásával (sűrűn varrott vagy ritkán varrott) érhető el, hogy a rongykorong a polírozási skálán (pl a végén: magasfényű polírozás) hol helyezkedjen el.
A spirális varrás konzisztensebb eredményt nyújt, de a varrástávolsággal - és ezáltal a keménységgel - nem sok mozgástér van. A koncentrikus varrott korong egyre keményebbé válik, ahogy a polírozás közelebb kopik az öltéssorokhoz, majd lazábbá válik, amikor az öltéssor kiesik. Tehát egyértelműen nem lehet az egyikre azt mondani, hogy az a jobb: mikor melyik.
A feladat és a munkadarab határozza meg, hogy milyen szélességű polírozókorongot kell alkalmazni.
Az alacsonyabb rétegszámú rongykorongok vékonyabbak és kisebb munkákhoz, valamint szűk helyekhez kiválóak. A magasabb rétegszámú korongok nagyobb területet fednek le, és sokkal gyorsabban polírozhatók a nagyobb munkák. Magas rétegszámú pamut polírozókorong használata esetén a lapok sokkal szélesebbre terülve nagyobb felületet fedhetnek le, és a szabálytalan felületek különböző részeit is elérhetik.
Polírozópasza használatához az alapelv, hogy kerülni kell a keresztszennyeződést. Egy adott koronghoz egy adott polírozási lépéshez egy paszta használandó.
Ha a szizál polírozó korongokat és a keményebb rongykorongokat tekintjük (spirálisan vagy a sűrűn varrottakat), nagyon hasonlónak tűnhetnek. Míg a varrott pamut polírozó korongok puha pamutrétegekből készülnek, a szizál polírozó korongok durvább rostokból állnak. A szizál polírozó korongok sokkal merevebbek és durvábbak (nem beszélve az impregnált szizál polírozókorongról), így jobb választásnak bizonyulnak a előpolírozáshoz és a keményebb fémek polírozásához.
| Átmérő | Vastagság | Furat | Fordulatszám |
|---|---|---|---|
| ø100 | 6,10,15 | 10 | 6000 |
| ø125 | 6,10,20 | M14 | 4900 |
| ø150 | 10,20 | 20 | 4000 |
| ø200 | 25,50 | 20 | 3000 |
| ø250 | 25,50 | 20 | 2600 |
| ø300 | 25,50 | 20 | 2000 |
| ø350 | 25,50 | 20 | 1700 |
| ø400 | 25,50 | 20 | 1500 |
| ø500 | 25,50 | 20 | 1200 |